Röviden a válasz: nagyon is! Blog bejegyzés vége :) Na jó, ennél azért többet szeretnénk mondani és mutatni Nektek a témáról!
Sokan, sokféleképpen viszonyulnak az utómunka fogalmához, legyen szó a fényképező előtti (ahol Ti vagytok, mint megrendelők), vagy a fényképező mögötti oldalról (ahol mi vagyunk, mint szolgáltatók).
Kezdjük Veletek, akik a képeket várjátok a Nagy nap után, mert talán itt egyszerűbb megfogalmazni a célkitűzést: szép képeket szeretnétek kapni. És ez remélhetőleg teljesül is. Ha a fotós figyel rátok, akkor már az esküvő napján láthattok képeket a kis LCD kijelzőn, majd bizonyos idő elteltével kézhez kapjátok a kész anyagot. Egy dolgot viszont nem láttok: az utómunkát. Nem látjátok azt a folyamatot, ahogy a képeitek formálódnak és elnyerik végső formájukat. Ha látnátok, akkor oda lenne a képek mögötti varázs, mert sok kép bizony nem úgy néz ki, mint a valóságban (vagy a kijelzőn)… És ez így is van rendjén. A fotós dolga, hogy azon túl, hogy megörökíti az esküvőtöket, az utómunka során a képeket olyan többlettel ruházza fel, hogy évek múltán is öröm legyen újra és újra nézni azokat.
És itt jön a nagyobb falat: a szolgáltatók eltérő szótára az utómunkáról. Vannak, akik már a menyasszonytánc után – megvárva persze a töltött káposztát – , de legkésőbb másnap már átadják a teljes anyagot Nektek. Az ő szótárukban az utómunka kimerül a „kártya gépből ki, feltölt a netre és elküldeni a párnak a linket” folyamatában.
Ha már 2-3 napot várat a fotós, akkor ott esélyes, hogy legalább a képeket leválogatja, de nagy valószínűséggel ugyanúgy nyers képeket kaptok csupán. Hogy mi az a nyers kép? Ami a gépből kijön. Rajta van ugyan a lényeg, vagyis Ti, a násznép, és minden, amit a fotós fontosnak gondolt. De ugyanúgy rajta van minden egyes hiba, amit az utómunka során orvosolni lehet: rossz fehéregyensúly, belógó, zavaró dolgok (háttérben, képszélen), egy csúnya pattanás, amit a smink is nehezen fedett el, objektív torzítások és színhibák, pontatlan és kiegyensúlyozatlan kompozíciók, stb, stb. Ezt mind-mind javítani lehet (és kell is!), nem beszélve arról, hogy élettel, plusz hangulattal, érzéssel lehet megtölteni a képeket! És erre bizony kell idő. Ha a fotós nem aknázza ki a képekben rejlő lehetőségeket, akkor az átadott anyag csupán töredéke annak, ami lehetett volna belőle.
Hogy mi lehetett volna egy képből? Rengeteg minden! Ez főként a fotós szépérzékén, felismerő képességén (az adott képnek milyen színvilág áll jól) és szakmai felkészültségén múlik (milyen szinten képes megvalósítani az elképzeléseit), ahogy lehet követni a „kevesebb néha több” elvet, vagy bizony át lehet esni a ló túloldalára. Nagyon nem mindegy, hogy kit választotok! (Minket, természetesen :) )
Eme hosszúra nyúlt bevezető után egy picit libbentsük fel a fátylat, és nézzünk néhány kézzelfogható szemmel látható példát!
A fenti két összehasonlítás gyönyörűen tükrözi, hogy mennyivel lenne kevesebb egy-egy kép utómunka nélkül! Direkt úgy választottuk most ezeket a képeket, mert egyik sem olyan “extra” kép, ilyen képe tényleg bármelyik párnak lehet. Elképzelhető, hogy utómunka nélkül is elérné a hatását, de valószínűleg csak azért, mert ha nem dolgoznánk meg a képeket, nem látnátok mivel lehetne több. És ez nagyon fontos! Amit nem láttok, nem hiányzik, de ha már láttatok egy gondosan megdolgozott képet, akkor biztosak vagyunk benne, hogy Ti is olyat szeretnétek :)
A felső képen “csak” amolyan alap utómunka van: fehéregyensúly, tónusok, kontraszt beállítása, színek pici erősítése, fekete mélyítése, részletek visszahozása. És ez szándékos. Nincs semmi túlhúzva, nincs zavaró vinyetta vagy fölös, roppant művészinek gondolt színeltolás. Egy pozitív hangulatú kép. Ellenben a lenti kép negatív hangulatú, „tökig húzott” fekete és vinyetta, élettelen, zöld színezés. A pillanat ugyanaz, de a kép mégsem működik, nem él. Általánosságban elmondható, hogy egy rossz utómunka inkább csak árt a képnek!
Ha már hangulat, a több variáns nem feltétlenül rossz, csak a helyén kell kezelni a lehetőségeket! Gyakorlatilag ég és föld lehet a különbség ugyanazon képnél: ragyogó napsütéssel gazdagítjuk a képet vagy kiemeljük az akkori borús és viszontagságos időjárást. Vagy „művészkedünk” egy sort… csak a fantázia (és az átadási határidő) szab határt :)
A fekete-fehér képalkotás a fotózás egy speciális szegmense, amiről könnyen hihetjük azt, hogy csak egyféle fekete-fehér konverzió létezik az adott képről. Nos, ahogy a színekkel el lehet játszani, úgy el lehet játszani a fekete, a fehér és a szürke ötven milliónyi árnyalatával is. A bal oldali kép egy alap preset beállítás csupán, míg a jobb oldali képen már lényegesen komolyabb utómunka látható.
beauty retouch / alap korrekció / nyers kép
Minden „retus” közül a legidőigényesebb és egyben a legtöbb beavatkozást tartalmazó folyamata. A végeredmény sokszor már csak nyomokban hasonlít az eredetire. A bőr sosem látott simaságú és tisztaságú lesz (nincs ember, akinek a valóságban ilyen bőre lenne, vagy ha volt is, már régen levadászták a táskakészítő kisiparosok), kilók tűnnek el, pózok változnak, egyszóval drasztikus (lehet) a beavatkozás!
Zárszóként összefoglalva a fenti dolgokat, kimondható a nagy fotós bölcsesség: a nyers képekben több van, mint gondolnátok! Éppen ezért mi nagyon szeretjük az utómunka fázisát, anélkül el sem tudjuk képzelni, hogy akár csak egy képet is átadjunk.
írta: Zoli
