Úgy érzem, már senkinek nem kell bemutatni ezt a fránya vírust. Mindannyiunk életére hatással van! A mindennapi életre, munkára, kikapcsolódásra, és bizony az esküvőkre is. Merüljünk el kicsit ennek mentén a tavalyi esküvőkbe.
2020-ban nem kicsit nehezítette meg a párjaink dolgát a korona vírus, avagy a COVID-19. Sajnos, egyik párunkét kimondottan. Nekik március végén lett volna az esküvőjük. Egy héttel a lagzi előtt jött a kormányrendelet, hogy nem lehet esküvőt tartani. Ezen pofon kiheverése után átszervezték az esküvőjüket november végére, bízva abban (és amiben mindenki reménykedett), hogy addigra a vírusnak már se híre, se hamva nem lesz. Teltek a hónapok és egész nyáron úgy nézett ki, hogy szerencséjük lesz. Majd jött a második hullám, vele az újabb kormányrendelet az esküvőjük előtt 2 héttel: nem lehet esküvőt tartani! Belegondolni is rossz, hogy min mehettek keresztül. Mindent újra szervezni. Ismét. Az esküvőjük új dátuma végül több, mint egy évvel került arrébb a tervezett 2020 márciushoz képest, aztán már mind drukkolunk, hogy ezt ne kelljen tolniuk tovább…
Természetesen, minket is “megérintett” a vírus, hiszen az összes, március és május közötti esküvőnket át kellett szervezni, nem kis feladatot adva ezzel párjainknak és a szolgáltatói csapatnak. Teljesen felborult az évünk. Itt emelném ki, hogy hatalmas pacsi mindenkinek (pároknak és szolgáltatóknak egyaránt), hogy ebben a helyzetben ilyen gördülékenyen és rugalmasan álltak ezen kihívás elé! Lemondani szerencsére egyik párunk sem mondta le az esküvőjét, „csak” egy későbbi, őszi-téli időszakra, vagy éppen az idei évre tolta át. A nyári, kora őszi esküvőinknek óriási szerencséje volt.
Ami változás a fentiek mellett minket még érintett, az a szeptemberben bevezetett korlátozás, hogy csak este 11-ig lehet rendezvényt, és ily módon esküvőt is tartani. Ennek életszerű és megalapozott mivoltába most nem mennék bele, számomra teljesen érthetetlen a rendelet. Hacsak nincsenek olyan okos, alvó vírusok, akik csak 11 óra után aktiválják magukat, a fölösleges nehezítésen kívül semmi értelmét nem látta senki. A násznép ugyanúgy együtt volt mondjuk 10-12 órát, mint egy „normális” esküvőn, hisz minden időpontot előrébb kellett, hogy hozzanak a párok. Így kerültek a polgári szertartások délután 2-3-ra az amúgy 5 órai kezdésről, ahogy a vacsora is 4-5 közé az este 7 helyett. Mivel télen hamarabb sötétedik, így igazából nem is volt annyira zavaró az uzsonna időre hozott vacsora, hisz odakint már sötét volt. A bulit sem befolyásolta a dolog, pedig a párjaink javarészt ettől féltek legjobban.
Mit szól majd a násznép, hogy 11-kor roló le, el kell hagyni az éttermet, nem lehet itt hajnalig mulatozni?
Azt kell mondanunk, hogy minden alkalommal kellemesen csalódtunk! A násznép úgy bulizott, mint talán soha ebben a csodás évben. Miért? Mert valószínűleg tudták, hogy korlátozott a rendelkezésre álló idő. Tudták, hogy fixen mikor lesz vége, aki addig nem táncolja ki magát, az már később sem fogja, nincs még egy utolsó utáni számkérés a DJ-től! Úgyhogy nagyon klassz bulikban vettünk így rész, ez kimondottan nagy előnye volt ennek az egész #&@{ rendeletnek.
Az egyetlen furcsa momentum számunkra az volt, hogy láttuk az esküvők végét! Mi általában akkor jövünk el – hajnali 1 körül – amikor a kemény mag lassan, de biztosan aktivizálja magát. Most láttuk, ahogy a DJ vagy zenekar elkezdi összepakolni a holmiját, a pincérek elkezdek leszedni az asztalokról az abroszt, stb. A vendégek sehol, sőt, még a pár se volt ott 11 után. Nagyon furcsa érzés volt. ezt látni és megélni.
Egyik kolléga mesélte, hogy voltak helyek, ahol felmerült némi trükközés ötlete: mi lenne, ha a helyszín az esküvő idejére “bejelentené” a vendégeket, mint rész alkalmazott, így este 11 után sem lenne gond a bulizással, mivel akkor már csak a személyzet tartózkodhat a helyszínen, és a vendégek ennek eleget tettek volna, no problem. Persze, ha bekopogtatnak a kék ruhás legények, akkor kissé nehéz kimagyarázni a 80 pincért, de akkor is, kreatív nép a magyar. :)
Mindent összevetve a koronavírus még velünk van, és ki tudja meddig még velünk is marad. Mindenkinek kitartó szervezést kívánunk, és mi csak azt tudjuk megígérni, hogy igyekszünk olyan rugalmasan hozzáállni a felmerülő változásokhoz (pl. vasárnapi/hétfői dátum, új helyszín), amennyire csak tudunk! Ennek ellenére azonban bízunk benne, hogy az idei év sokkal nyugodtabban indul majd be, mint a tavalyi.
írta: Zoli
